Nem kerül ki Magyarország az Európai Unió túlzotthiány eljárása alól, ha igaza lesz az IMF-nek. A jelenlegi politikákat feltételve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a deficit 2013-15-ben nőni fog, és a deficit 3,25 százalékra kúszhat fel 2013-ban – olvasható ki az IMF magyarországi, a négyes cikkely szerinti országlátogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményéből. Ahhoz, hogy tavasszal kikerüljünk a 2004 óta folyó brüsszeli eljárás alól, 3 százalék alatti hiányra lenne szükség. Az IMF vizsgálatával párhuzamosan egyébként az Európai Bizottság (EB) küldöttsége is Budapesten járt. Az EB ajánlásáról megjelent hír szintén utal az idei hiánycél kockázataira: a delegáció szorgalmazza, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn délután kiadott közleményében reagált a figyelmeztetésekre. Mint írta, a hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett.

Félrecsúszott kiigazítás

Az IMF delegációjának összefoglalója szerint a kormányzati politika és sturkturális tényezők miatt gyenge a magyar gazdaság teljesítménye. A jelentés kiemeli, hogy a kormány gazdasági folyamatokba történő beavatkozása és gyakori kiszámíthatatlan adóváltoztatásai - különösen a vállalati szektorban - aláásták a privát szektor aktivitását.

Az IMF és az EB delegációja Budapesten

MTI / Beliczay László

A deficit idei túlfutásának döntő része a bevételek elmaradásából (tranzakciós adó és az adóbeszedés hatékonyságának javítása), az e-útdíj rendszer indulásának csúszásából, az oktatásra fordított nagyobb összegekből és az uniós pályázatokhoz biztosított nagyobb önerőből fog összejönni a szervezet szerint. A deficit 2014-15-ben is 3 százalék felett maradhat. Mindennek eredményeképpen az államadósság GDP-hez viszonyított szintje 78 százalék körül mozog majd, 10 százalékkal magasabban, mint a válság előtt, a figyelemreméltó 2012-ben lezajlott pénzügyi konszolidáció és a magánnyugdíjpénztárak 2011-ben történt - egyszeri - átcsatornázása ellenére – állípítja meg az IMF.

A magyar fiskális politikával kapcsolatban ugyanakkor a szervezet megjegyzi, hogy hazánk nagy elköteleződést mutatott a pénzügyi konszolidáció irányában. Nyolc év méretes strukturális hiánya után a kormány célul tűzte ki a deficit lefaragását a GDP 2,5-2,75 százalékára 2012-13-ban azzal a céllal, hogy Magyarország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása (EDP) alól. Bár a pénzügyi konszolidáció szükséges volt, a kormány ennek elérése érdekében döntően ad-hoc lépésekre támaszkodott - bankadó, áfa emelése, tranzakciós adó -, és ezzel tömködte be a felbukkanó pénzügyi lyukakat. Ezeket a lyukakat pedig az előrejelzettnél alacsonyabb növekedés, és a kormányzati költekezés okozta. Az új és diszkriminatív intézkedések gyakori felbukkanása a belföldi pénzügyi intézmények eróziójával együtt “behorpasztották” a közbizalmat a döntéshozatalban.

A Valutaalap szerint az államadósság finanszírozásába befolyó magánforrások segítenek abban, hogy Magyarország fedezze pénzügyi igényeit. Ez örvendetes, bár megerősíti hazánk sebezhetőségét. A bruttó külföldi finanszírozás még továbbra is nagy, így a befektetőknél bármilyen hirtelen hangulatváltozás alááshatja a magyar stabilitást – állapítja meg az IMF.

Baj van a növekedésünkkel

Az IMF-jelentés szerint a gazdaság recesszióban van és a gyors kilábalás esélyei is gyengébbek lettek. Tavaly 1,5 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, mely főként a visszaeső a lakossági fogyasztás, fogyatkozó beruházások és egy pénzügyi konszolidáció miatt következett be. Az exportorientált feldolgozóipart leszámítva a magyar gazdaság többi része csak vergődött. A privát szektorban történő munkahelyteremtés rendkívül vérszegény, a munkanélküliségi ráta nagyjából változatlan maradt tavalyelőtthöz képest, a kormány közmunkaprogramjának ellenére. A lakossági és vállalati hitelezés tovább szűkült.

A jelenlegi politika tükrében az IMF szerint a magyar gazdaság 2013-ban stagnálni fog, és a pozitív hatású exportot a folytatódó gyenge belső kereslet kioltja. A kormányzat úgy véli, hogy nagyobb eurózónás növekedés, kiemelt vállalatokkal történő stratégiai megállapodások megkötése és az uniós források gyorsabb lehívása gyorsíthat a magyar gazdaság növekedésén. A gond az, hogy amíg a történelmi mélyponton lévő befektetési szint nem emelkedik, a munkaerő-költségek pedig emelkednek, a versenyképesség, export és növekedés szenvedni fog és a közép távú gazdasági növekedést is leveri.

Magyarország potenciális növekedésével komoly problémák vannak az IMF szerint. A potenciális GDP növekedésünk jelenleg az IMF becslése szerint a nullához közelít, és középtávon várhatóan 1-1,5 százalék körül alakul. Magyarország termelési kapacitásának csökkenése az elmúlt években mélyebb volt, mint versenytársaié, ezzel párhuzamosan hazánk  versenyképessége is romlott. Az IMF megállapítja, hogy a beruházás rekord alacsony szinten van, és a munkaerőpaici részvétel is alacsony a régiós átlaghoz képest. Kiszámítható gazdaságpolitika, a vállalkozások mozgásterének biztosítása és strukturális reformok kellenek a magasabb növekedéshez és az életszínvonal emelkedéséhez – állapítja meg az IMF szakértőinek összefoglalója.

Másképp jobb lenne

A fennálló körülmények mellett az IMF szerint Magyarországnak fenn kell tartania a pénzügyi konszolidációt, azonban olyan ösztönzőkkel, melyek előzmozdítják a munkahelyteremtést és befektetéseket. Emellett szükség van a pénzügyi rendszer “megjavítására” is, hogy a megtakarítások a gazdaságba áramolhassanak, és el kell végezni a strukturális reformokat a potenciális növekedés növelésére.

Az IMF szerint másféle költségvetési politikával a szükséges kiigazítás elérhető lenne növekedésbarát és fenntartható lépésekkel is. Mint írják, az eredeti Széll Kálmán-terv helyesen célozta meg a kiadások csökkentését strukturális reformokkal, azonban három évvel később a közkiadások még mindig magasak (a legmagasabbak között vannak a régióban), amit a kormány egyre inkább torzító adókból finanszíroz. Az IMF szerint áramvonalaítani kellene a kiadásokat, ugyanakkor meg kellene óvni a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, ésszerűsíteni kellene az adórendszert, amely támogatná a beruházásokat, a munkaerőpiaci részvételt és a növekedést.

A Nemzetközi Valutaalap összefoglalójában néhány „lehetséges lépést” is felsorol. Ezek a következők: a kormányzati bürokrácia kiadásainak csökkentése (beleértve a közszféra közelmúltban bejelentett csökkentését, az önkormányzatok kiadásainak visszafogását, illetve az egészségügyi és az oktatási államosítást), a veszteségtermelő állami cégek átstrukturálása, a szociális juttatások célzásának javítása, hogy a legsérülékenyebbekhez jussanak, a szektorális adók fokozatos megszüntetése a társasági adózás ésszerűsítésével párhuzamosan, a munkaerőpiaci ellenösztönzők csökkentése a személyi jövedelemadó rendszerben, és az áfacsalások átfogó visszaszorítása, különösen az alapvető élelmiszertermelésben. Az IMF szerint ahhoz, hogy az államadósságot csökkenő pályára állítsa a kormánynak a hiánycélt 2015-re 2 százalék alá kellene csökkentenie úgy, hogy kivezeti a torzító adókat.

A bankok nélkül nem fog menni

Az IMF szerint a magyarországi bankok többsége megfelelő likviditással rendelkezik és a tőkehelyzetük is megfelelő, azonban a nemteljesítő hitelek, a magas adóteher és a kedvezményes végtörlesztés miatt veszteségeket szenvedtek el. A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szektorban 21, a lakossági szektorban 15 százalékra emelkedett, és a várakozások szerint idén tovább nő. Eközben az átsrukturált hitelek állománya is nő és jelenleg a bankok hitelállományának jelentős részét teszi ki. A banki hitelállomány tisztulását a befagyott lakáspiac is nehezíti. Mindezek miatt a bankok hitelállománya szűkül, ellentétben a régiós országokkal, és az IMF szakértői szerint ha a banki hitelezés nem indul újra, a gazdaság küszködni fog a növekedéssel.  

Ehhez viszont a kormánynak javítania kellene a bankok működési környezetén. Az IMF javaslata szerint ezt a kormányzati politika kiszámíthatósága és a bankok adóterhének csökkentése (beleértve a visszamenőleges terheket) segítené elő, emellett a kabinetnek elő kellene segítenie a pénzintézetek portfóliótisztítását is az adózási és jogszabályi korlátok feloldásával.